A campbell és dzsungáriai törpehörcsög összehasonlítása
A két faj nagyon hasonlít egymásra, ami nem meglepő, hiszen egymás leszármazottai. Egyes tudósok úgy vélik, valamikor réges-régen a campbell törpehörcsög volt az első, ám néhány példány más területekre vándorolt, alkalmazkodott az ottani hidegebb éghajlathoz, s így alakult ki a mára már teljesen elkülönült két faj. Más területeken élnek, minek köszönhetően megjelenésük és életmódjuk is egészen eltérő.
Életmódjuk és karakterük
A campbell törpehörcsög otthonát Kelet- és Közép-Ázsia sztyeppéi jelentik, az Altaj-hegység közvetlen közelében, Oroszország, Kazahsztán, Mongólia és Kína határvidékein találhatók. Területtől függően átlagosan 16 fokos hőmérsékleten élnek. Ezzel szemben a dzsungáriai törpehörcsög Szibéria déli részén él, ahol az átlaghőmérséklet jelentősen alacsonyabb, s különösen a tél igen kemény, zord. A dzsungáriai törpehörcsögök a dermesztő, hosszasan hófedte télhez alkalmazkodva ezen időszakban fehér színű, rejtőzködő bundára váltanak. A campbellek szőrzetének színe azonban nem változik meg a tél bekövetkeztével. Ugyancsak a fagyos tél okán a dzsungáriai törpehörcsögök földalatti járatrendszerei hosszabban és mélyebben fekszenek, hogy minél inkább védve legyenek a hidegtől. Szorgosan gyűjtögetik egész évben a táplálékot - mely mindkét faj esetében főként magvakból, gyökerekből, virágokból és levelekből, rovarokból áll - hogy átvészeljék a telet, A campbell törpehörcsögök élőhelyén a tél valamivel enyhébb, a táplálékszerzésre is több lehetőségük van, s elegendő rövidebb, kevésbé mélyen fekvő járatrendszereket is kialakítaniuk. Talán ez az oka, hogy ők valamivel lustábbnak nevezhetők, legalábbis a vadonban mindenképp, Olyannyira, hogy a természetben olykor előfordul, hogy inkább más fészkeit foglalják el ahelyett, hogy sajátot ásnának. Ez fogságban is megmutatkozik, nem jellemző rájuk annyira az ásás, sőt a fészeképítés és élelemraktározás is valamivel kevésbé intenzív, mint más fajoknál.
Bár a két faj élőhelye közel helyezkedik el egymáshoz, mégis jól elkülönül, a természetben nem találkoznak egymással. Amennyiben véletlenül mégis egymás területeire tévednek, ellenségként tekintenek egymásra, menekülnek egymás elől. Az alábbi térképen látható élőhelyük elhelyezkedése; a sárgával jelölt területen élnek a dzsungáriai törpehörcsögök, a piros területen a campbell törpehörcsögök.
Vélhetően élőhelyükön felbukkanó természetes ellenségeikből adódik az a különbség, hogy míg a dzsungáriai törpehörcsögökre, ha veszélyben érzik magukat, elsősorban nem a harapás, hanem a hangos visítás a jellemző, esetleg ledermedés, addig a campbell törpehörcsögök sokkal inkább támadnak, ugranak, harapnak, s hangot emellé csak nagy ritkán adnak. Területeiket is sokkal inkább védelmezik, mint a dzsungáriaiak. Különösen a belső mongol vidékeken élő campbellekre jellemző a harcias viselkedés, az Altaj-hegységhez közeledve egyre inkább higgadtan kezelik a veszélyt.
A természetben a dzsungáriai törpehörcsögök egyedül vagy ellenkező nemű párban, ritkán akár kisebb családi csoportokban élnek. Fogságban magányosan tartandó faj, mert az ellenkező nemű párok tartása a folyamatos szaporodás miatt roppant nagy felelőtlenség lenne, az azonos nemű párok vagy csoportok pedig előbb-utóbb rendszerint összevesznek, vitáik könnyen egymás megöléséig fajulhatnak. Ezzel szemben a campbell törpehörcsög sokkal szociálisabb faj, a természetben kisebb-közepes csoportokban élnek, vagy ritkábban csak párokban, de szinte sohasem egyedül. Fogságban az azonos nemű párok vagy kisebb-közepes-nagyobb csoportok is rendszerint jól működnek,
Küllembéli különbségek
| Campbell törpehörcsög | Dzsungáriai törpehörcsög | |
|---|---|---|
| Színezet | vadas színe világosabb, területtől függően szürkésbarna, sárgás vagy mély vörösesbarna is lehet, rengeteg színváltozata van | vadas színe sokkal sötétebb szürkésbarna, nagyon kevés színváltozata van |
| Hátvonal | nagyon vékony, egyenletes, a fejen csak minimálisan szélesebb | jelentősen vastagabb, a fejen és a nyakon kiszélesedik |
| Boltívek | kissé elmosódottak, világosabbak | jól elhatárolódnak, nagy a kontraszt |
| Szőrzet | kicsit hosszabb, nyitottabb, de sűrű, télen nem változik a színe | kicsit rövidebb, finomabb szerkezetű, tömöttebb, télen fehér színű és vastagabb bundát öltenek |
| Testfelépítés | valamivel nagyobb, a vállrészt szélesebb, középen keskenyedik, felülről nézve inkább 8-as alakú | valamivel kisebb, gömbölyűbb, felülről nézve inkább O alakú |
| Fej | valamivel csúcsosabb, az orr és a fültövek vonala egy egyenlő szárú háromszöget zár | széles, tompa, gömbölydedeb |
| Fülek | nagyobbak, enyhe hajtásuk van, inkább lelapítják alváskor | apróbbak, a ráncnál be tudják hajtani alváskor |
| Szemek | egymáshoz közelebb állnak, inkább előre néznek, mélyebben helyezkednek el, kissé ovális alakúak, látásuk jobb | egymástól távol állnak, inkább oldalra néznek, jobban kitüremkednek, kerekded formájúak, látásuk rosszabb |
| Orr | valamivel nagyobb és csúcsosabb | apró, inkább kerek |
| Farok | hosszabb,feljebb helyezkedik el | rövidebb, kerekebb, lentebb helyezkedik el |
Hibridek
Kezdjük az alapokkal: a hibrid biológiai értelemben két különböző csoporthoz tartozó élőlény keresztezéséből létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utódokat jelent. Mivel a campbell törpehörcsög és a dzsungáriai törpehörcsög egymás leszármazottjai és kromoszómaszámuk egyforma, lehetséges őket keresztezni - ez a hörcsögök világában egyedülálló. Az ily módon született utódok, illetve azok minden későbbi leszármazottja hibrid hörcsög,
Azonban az, hogy a két faj keresztezése lehetséges, még nem jelenti azt, hogy problémamentes is. A campbell és a dzsungáriai törpehörcsögök keresztezése számos egészségügyi kockázattal jár, egyáltalán nem ajánlott!
Ha egy tiszta nőstény dzsungáriai törpehörcsögöt egy tiszta hím campbel törpehörcsöggel pároztatunk, azt az anyaállat és kicsinyei nagy eséllyel nem élik túl. Ennek oka, hogy a campbell valamivel nagyobb, fejformája is szélesebb, így egy dzsungáriai törpehörcsög általában nem tudja megszülni.
Ha ez fordítva történik, tehát egy tiszta nőstény campbell törpehörcsögöt egy tiszta hím dzsungáriai törpehörcsöggel pároztatunk, az utódok képesek megszületni. Az első generáció mindig inkább a campbellre hajaz, jellemzően kicsi az alomszám, és az utódok többsége terméketlenségi problémákkal küzd. Ám nem lehetetlen a további szaporításuk, s így a különböző jegyek egyre jobban keveredhetnek.
A hibrid törpehörcsögök kinézete, testfelépítés, formája, színezete, mintázata rendkívül sokféle lehet. Egyes egyedek inkább a campbell törpehörcsögre, míg mások dzsungáriai törpehörcsögre hasonlítanak jobban. Néha külső vagy belső jegyeik akár teljesen megfelelhetnek a tiszta fajénak, néha pedig olyan szinten keverednek egymással, hogy nem is különíthetők el az egyes fajra jellemző sajátosságok,
Természetesen nem csak a külső, de a belső jegyek is keverednek, ami a szociális életük területén különösen nagy veszélyforrás. A dzsungáriai törpehörcsög fogságban szigorúan magányosan tartandó faj, míg a campbell törpehörcsögöket elsősorban csoportosan tartjuk. A hibridek egy része a kevert természetüknek köszönhetően békésen él együtt fajtársaival, míg egy másik része egyáltalán nem jön ki velük, és fajtárssal való tartásuk könnyen tragédiába torkolhat. Mivel sosem tudhatjuk, hogy egy hibrid milyen szinten örökölte társaságkedvelő mivoltát, kizárólag egyedül ajánlott őket tartani!
Azonban nem csak a gyakori meddőség, a diszharmonikus megjelenés vagy a kiszámíthatatlan viselkedés a hibridek problémája, ezeknél sokkal súlyosabb gondoknak is erőteljesen megnövekszik az esélye. Ilyen például néhány idegrendszeri probléma, a belső fül károsodása okozta orientációs zavarok, a campbellektől örökölt cukorbetegségi hajlam, az eltérő szemgödrök okozta szemproblémák, az különböző felépítésű csigolyáik okozta csigolyagörbület és sok egyéb egészségügyi károsodás. Sokgenerációs hibridek esetén megnövekszik az esélye, hogy az egyes gének kedvezőtlenül találkoznak egymással, minek következtében az utódok rendellenesen fejlődhetnek, például egyes szerveik vagy testrészeik nem fejlődnek ki megfelelően, megjelenhet a kopaszság, a korai - akár anyaméhben történő - halálozás, így az anyaállat élete is veszélybe kerül.
Ha egy hibrid hörcsögöt folyamatosan visszakereszteznek fajtiszta állatokkal, akkor ugyan a legtöbb probléma az 5.-6. generáció környékén megszűnik, de a vonal instabil marad, sok generációval később is előjöhet egy adott hibrid-probléma. Teljesen mindegy, hányszor keresztezünk vissza egy hibrid állatot fajtiszta egyedekkel, ha akármely legtávolibb felmenő között csak egyszer is előfordult a fajok keresztezése, akkor az egész vonal minden tagja, minden leszármazott örökre hibrid marad. Nem számít, hogy az adott egyed teljes mértékben megfelel külső és belső jegyeiben a tiszta fajnak, és talán már 20 generáció óta kizárólag fajtiszta felmenői vannak, ha egyszer régen, 20 generációval ezelőtt egyetlen hibrid felmenője volt, akkor ez az egyed is hibrid. A DNS-be nem látunk bele, sosem tudhatjuk, a két fajból mennyi DNS maradt az adott állatban.
Mindemellett a hibridek tenyésztése ellen szól az a fontos tényező is, hogy megőrizzük a jövőnek, és fenntartsuk mindkét fajt, tisztán, olyannak, amilyennek lenniük kell.